A hétvégi népszavazáson a választópolgárok több mint fele élt alkotmányos jogával. A megyében és a megyeszékhelyen is alacsonyabb volt a részvételi arány, mint az országban. Szolnokon pedig az országos átlagot messze meghaladta a nemek aránya. Az orvosoknak praxisonként 150 ezer forint, a Hetényi Kórháznak havi 12 millió, a Szolnoki Főiskolának 75 milliós kiesés. Szolnokon ezekkel az összegekkel csökken az intézmények bevétele a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésével. Az intézetek vezetői remélik, hogy a kormány hamarosan megoldást talál a finanszírozásra.
A népszavazáson a szavazásra jogosult állampolgárok közül hárommillió heteszáznegyvennégyezer hatszáztizenkilencen éltek alkotmányos jogukkal. Ez 50, 53 %- os részvételi arányt jelent. A szavazók 84, 08 %- a válaszolt igennel a kórházi napidíj eltörlésére, a nemek aránya 15, 92 %. A vizitdíj eltörlésére vonatkozó referendumra a magyar választók 82, 42 %- a mondott igent, 17, 58 %- a nemet. A tandíj tekintetében ez az arány 82, 22 %, illetve 17, 78%. Jász- Nagykun- Szolnok megyében 155. 020- an jelentek meg a szavazókörökben, a megyei részvételi arány nem érte el az országos átlagot, hiszen a szavazásra jogosultak kevesebb mint fele, 47, 72 %- a voksolt tegnap. Az igenek tekintetében azonban az országos átlagot felülmúlta a megye, a kórházi napidíj eltörlésére 85, 74 %- a, a vizitdíj visszavonására 84, 32%, a tandíj be nem vezetésére a választópolgárok 84, 70 % szavazott. A megyeszékhelyen a részvételi arány magasabb volt mint a megyében, de alacsonyabb, mint az országban. A 60. 689 szolnoki választó közül 29. 832 élt alkotmányos jogával, ez 49, 19 %- os arány. Szolnokon az országos átlagot messze meghaladta a nemek aránya. A kórházi napidíj ellen a szavazók 78, 86 %- a, a vizitdíj ellen 76, 73 %- a, a tandíj ellen 77, 53 %- a voksolt. A nemek aránya 21, 14; 23, 27; illetve 22, 47 %. A helyi választási bizottsághoz nem érkezett bejelentés kampánycsend- sértésről, mint ahogy a szavazás is rendkívüli esemény nélkül zajlott le.
A vasárnapi népszavazás eredményeként megszűnik a vizitdíj és a kórházi napidíj, valamint a tandíjak összegétől is el kell tekinteniük a főiskoláknak, egyetemeknek. De hogyan érintik ezek a döntések az intézményeket? Mennyi pénztől esnek el, és miből próbálják előteremteni majd a kiesett összegeket? Dr. Rédl Jenő, a Magyar Orvosi Kamara megyei elnöke szerint a vizitdíj és kórházi napidíj eltörlése az orvosokat nem érinti közelről, az egészségügyi alapellátást viszont igen, hiszen praxisonként átlagban 140-150 ezer forint kiesik a működtetésből. Ez olyan összeg, aminek hiányában a praxisok nem működhetnek, ezért konzultálni kell a kormányzattal, és ennek pótlásáról gondoskodni kell.
A Hetényi Géza Kórház a vizitdíjból és a napidíjból havonta 12 millió bevételhez jutott, amelynek a költségeken felül fennmaradó részét a betegellátásra és az intézet működésére fordítottak. Dr. Sélleiné Márki Mária főigazgató szerint ez az összeg azonban töredéke annak a havi 700 milliós bevételnek, amelyet az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapnak.
Míg a diákok örülnek, hogy nem kell majd fizetniük, a Szolnoki Főiskola számára a tandíj eltörlése komoly bevételkiesést jelent. Dr. Székely Péter rektor kérdésünkre elmondta, idén közel 75 millió forintot láttak volna a tandíjból, de két év múlva már az összeg duplájával, azaz 160 millióval számolhattak volna. A 160 millió fele ösztöndíj formájában a hallgatókhoz visszajutott volna, a másik felét pedig fejlesztésekre fordították volna. A tandíj kiesésével most más forrásokat próbálnak keresni, mint például külföldi hallgatók költségtérítéses képzése, vagy a szakképzési hozzájárulás megnövelése.