Számít rájuk a városvezetés

Megszokott dolog már, hogy a megyei közgyűlés elnöke és a polgármester beköszön azokhoz, akik szenteste is szolgálatban vannak. Ahogy elcsépelten szoktuk mondogatni: értünk dolgoznak. Fejér Andor és Szalay Ferenc jelképes kis csomaggal és bejglivel a kezében érkezett mindenhová, hogy a néhány köszönő szónak nagyobb nyomatékot adjon.
A tűzoltóknál kezdődött a látogatás, ahol húszegynehányan várták szolgálatban a nem kívánt eseményeket, azaz a tüzeket. Hogy miként telt az ünnepi szolgálat, arról majd később. Most az üdvözlő és köszönő szavaknál tartunk, no meg az ajándékkosárnál, meg a bejglinél, aminek a szolgálatban lévők természetesen örültek. A MÁV kórházban nyoma sem volt annak a bizonytalanságnak, ami a kórház-bezárások idején sokak kedélyét finoman szólva is borzolta. Rend és tisztaság várta a látogatókat és persze kevés beteg, hiszen akit csak lehetett, hazaengedtek az orvosok, hogy szeretteik körében töltsék a karácsonyt. A rendőröknél sincs sem vasárnap, sem ünnep. Azaz van, de a szolgálatot akkor is el kell látni. Hogy mennyi dolguk volt az ünnepek alatt, arról is beszámolunk, most csak az ajándékkosár és a bejgli átadás színesíti a szürke szolgálatot. Arra is marad kevéske idő, hogy a kapitány megmutassa a térfigyelő kamerák monitorai számára berendezett szobát. Hamarosan huszonnégy kamera pásztázza a közterületeket. A kép éles, amivel minden rosszban sántikálónak számolnia kell. Még a szabálytalankodó autósok sem lehetnek nyugodtak, hiszen az autók rendszáma könnyen leolvasható a képernyőről. De már megyünk is tovább mentőkhöz, ahol a hosszabb ünnepeken fokozott a figyelem. Szalay és Fejér urak azonnal fölajánlottak egy-egy elektromos térképet, amit jószívvel fogadtak az állomás vezetői. Az élet nem törődik az ünnepi előkészületekkel. A szolnoki csomóponti állomáson teljes a szolgálat, a csomag nekik is jár, de itt nem csak a szolgálattal törődnek, hanem azzal is, hogy a főnök úr, Retkes Károly szolgálati idejéből már csak napok vannak hátra: nyugdíj várja az új esztendőben. Csomag és köszöntés, azután irány a Hetényi kórház. A vezetők azonnal dolgozni kezdenek, máris a MÁV kórházzal való szorosabb együttműködést feszegetik. A sürgősségire még nem érkeztek meg az ilyenkor szokásos betegek: égések, vágások, gyomorrontások majd csak később lesznek.
Dél felé jár az idő, amikor a honvédségnél „kopogtatnak” a civil tábornokok. Az ügyeletes tiszt örömmel fogadta az ajándékot, amit majd megoszt szolgálatban lévőkkel. Fejér Andor és Szalay Ferenc búcsúzik, hazaindulnak. A szolgálatban lévők persze maradnak, teszik a dolgukat, ahogyan máskor is.