Magyarország akár mintaország is lehetne ha a széthúzás nem keserítené meg az életünket. Állítja a Semmelweis Egyetem Magatartásudományi Intézetének tudományos igazgatóhelyettese. A magyarok lelkiállapotát kutató Dr. Kopp Máriát a közoktatási intézményvezetők szolnoki tudásklubja látta vendégül.
Karnyújtásnyira vagyunk a legjobbak táborától, mégsem tudunk előbbre jutni. A Kopp Mária irányította szakembergárda éveken keresztül kutatta a magyarok lelkiállapotát. Az eredmény egyszerre megdöbbentő és elgondolkodtató. Bár kreativitásban, ötletességben Európában csupán a hollandok előznek meg bennünket, s egy csapatban vagyunk Amerikával, Kanadával, Ausztráliával, mégsem tudjuk kihasználni e- fontos erényt. “Végülis ez egy nagyon jó társaságban vagyunk, tehát egy jó lehetőség volna, csak az a baj, hogy míg a hollandoknál nagyon erős a nemzeti összetartás élmény, a nemzeti élmény, amit nem is kell mondani, hanem mindenki büszke arra, hogy ő holland és a közös értékek elfogadása az alapvető, nálunk sajnos ez az individualizmus nagyon sokszor egymás ellen nyilvánul meg.„ mondja a szakember. A kutató szerint ez abból ered, hogy a magyarokban rengeteg vonás ötvöződik, történelmünk során számtalan hatás formálta a nemzetet. Átlépni minezen egyik napról a másikra ugyan lehetetlen, de tudatosan jó irányba fordítható a folyamat- elsősorban az önbecsülés, a munkahelyteremtés által, véli Kopp Mária, aki a Népesedési Kereksztal koordinátoraként több javaslatot is letett már a kormány asztalára. “Ilyen például a rugalmas munkaidő, az otthoni távmunka, a részmunka lehetőségei, mert Magyarországon mind a három tekintetben legrosszabbul állunk Európában.„ apró ötletek is elegendőek volnának az előrelépéshez. A más országokban már bevált munkahelyi-, valamint a szülői képességeket a köz érdekébe állító családi napközik nem csupán munkát adnának, de harmonikusabb, egészségesebb mederben tartanák a családi kapcsolatokat, amiket fokozottan megvisel a kiszolgáltatottság érzése a mai Magyarországon.