A szerzetesrendek feloszlatása után a szolnoki ferences rendház könyvtárának több száz év műveltségét magukban hordozó kötetei a papírgyár zúzdájába kerültek, ám Kaposvári Gyula múzeumigazgató kimentette, amit lehetett. A legértékesebb könyveket péntektől a múzeum első emeleti folyosóján csodálhatják meg az érdeklődők.
A Damjanich múzeumban őrzött Szent Ágoston-kötet talán a város legrégebbi könyve. 1506-ból való, így csak pár éven múlt, hogy nem minősül ősnyomtatványnak. Egyik érdekessége, hogy nyomdásza, Johann Ammerbach Szolnok testvérvárosában, Reutlingenben született. Másik érdekessége pedig néhány átfirkálás, mely azt jelzi, hogy olvasója a reformáció idején nem értett egyet Szent Ágoston tanításaival. Kétszáz évvel később azonban az egyik ferences szerzetes felháborodását fejezte ki emiatt a könyv lapjain. Egy másik, 1673-ból származó, gyönyörűen illusztrált kötet a szalvatoriánus ferences rend történetébe kezdi bevezetni olvasóját, aztán néhány lap után a történet megszakad – az utókorra hagyva a töprengést, vajon mi jöhetett közbe. Értékét szemet gyönyörködtető rajzain kívül az adja, hogy egy középkori pergamenbe kötötték. Ilyen érdekes, a múltról mesélő könyvekkel találkozhatnak a látogatók a Damjanich múzeum első emeleti folyosóján. Jámbor Csaba könyvtáros elmondta: a volt szolnoki ferences rendház régi könyveiből készítettek egy válogatást, abból a könyvállományból, amit sikerült még annak idején kimenteni a zúzdából. Ez kb. 300 kötetet tesz ki, melyből most a legértékesebb példányokat mutatják be. A falakat régi fényképek és levelezések díszítik, de olvasható a kolostor egyik szárnyának építéséről szóló szerződés is, melyet Giovanni Battista Carlone mesterrel kötöttek. Különlegesek azok a rajzok is, melyek a belvárosi templom 1902-es felújításának terveiről készültek. A kiállítás október végéig tekinthető meg.