Háromezer fővel emelnék a Magyar Honvédség létszámát. Az még nem tisztázott, a szolnoki alakulatot érinti- e a fejlesztés, az azonban bizonyos, hogy az ország második legnagyobb helyőrsége továbbra is megtartja vezető szerepét.
Az emberek egyfajta nosztalgiával tekintenek ma a katonaságra, holott a honvédség szerepe, létszáma, és szerkezete jócskán átalakult az elmúlt két évtized során. A megyeszékhely egyik legnagyobb munkaadója a katonaság. A város hadászati szerepe kiemelt. Az alakulat első embere szerint Szolnokon minden megvan ahhoz, amit a kor kihívásai megkövetelnek. Lamos Imre 1972- ben kezdte pályáját. Pilótaként Közép- Ázsiában kapott kiképzést. 3000 órát töltött a levegőben. 57 évesen ő a legöregebb aktív pilótája a hadseregnek. Az utóbbi 10 esztendőben- elmondása szerint- a csapatért küzdött. Azért, hogy az átalakuló külső kihívások ellenére is ütőképes maradjon az alakulat. Időközben új fenyegetések jelentek meg, amikre a bázisparancsnok szerint mielőbb választ kell adni. Ezek egyike az évekkel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartott un. hálózati fenyegetés- amit már nem katonák, hanem informatikai szakemberek vívnak egymással. Míg a Magyar Néphadsereg állományában 130 ezren szolgáltak, addig ma alig több mint 26 ezren védik a hazát. A rossz gazdasági helyzet ellenére némi létszámfejlesztésre számítanak ugyan, de nem rövid távon. Lamos Imre elsősorban a honvédség expedíciós szerepére hívta föl a figyelmet, ami a régi tömeghadsereggel szemben gyorsabb, rugalmasabb és földrajzilag kevésbé helyhez kötött taktikát jelent. Ebben pedig különösen fontos szerep jut a szolnoki helikopteres alakulatnak.