Szolnok környékén több évszázados múltja, hagyománya van a szőlőtermesztésnek, illetve a borkészítésnek. A Szolnoki Borkör most azt tervezi, hogy a gazdák összefogásával ismét visszaállítják a helyi borok presztízsét.
A szolnoki szőlőgazdálkodásról az első írásos emlékek a török időkből maradtak fenn. 1590-ben az itteni pasa Isztambulba küldött egy levelet, melyben már megemlítette a szandai szőlőket. 1774-ben a város vezetése megállapodott a gróf Keglevich családdal, hogy a tulajdonukban lévő szandai pusztát átadják a városnak hasznosításra. A területet felparcelláztatták és szolnoki polgároknak adták bérbe, hogy szőlőt termesszenek és borokat készítsenek. Lengyel Antal pedig a századfordulón itt alapította meg az ország leghíresebb szőlőiskoláját, ahová messzi vidékekről jöttek tőkéket vásárolni. Elsősorban a csemegeszőlők érezték jól magukat, például a saszla és a muskotályok; igen jó borokat adva a művelőknek. Kolozsvári András, a Szolnoki Borkör vezetője elmondta: száz évvel ezelőtt minden csapszékben, vendéglőben, étteremben szolnoki bort mértek. Most azonban, ha egy külföldi ellátogat a városba és szeretne helyi bort kóstolni, nem tudják hova irányítani. A Szolnoki Borkör ezért összefogást kezdeményez a gazdák között, hogy visszaállítsák a szandai bor presztízsét. Már készül egy tanulmány, hogy mekkora most Szandaszőlősön a szőlőtermő terület, milyen szőlőfajták vannak, kik a borászok. Az együttműködés keretében segítséget adnának a gazdáknak, milyen fajtákat érdemes erre a területre ültetni, szőlészek-borászok segítenének a metszésnél, szüretnél, emellett egy szövetkezeti, vagy egyesületi formában közösen tudnának pályázni korszerű technológiára, mellyel jó borokat lehetne készíteni. A kezdeményezők célja, hogy akár már jövőre kiváló szolnoki borokat kínáljanak az ide látogató vendégeknek.
SzolnokTV ArchívumSzolnokTV Archívum