Átlagos termést várnak év végére a megyében. Tavasszal kukoricából és napraforgóból vetettek a legtöbbet, melyek fejlettsége a vetési idő miatt még eltérő. Vannak korábban vetett, mára szépen soroló napraforgók és kukoricák is, de a csapadékhiány a vetett terület jelentős részén hátráltatja a fejlődést.
Furcsa kettőség jellemzi megyénk szántóföldi növénytermesztését. Egyszerre jelentkezik a belvíz és a szárazság. Jelenleg megyénkben 15.000 hektárnyi szántóföld van víz alatt, ide már nem lehet vetni. Szintén probléma, hogy az elmúlt négy hónapban a sok éves átlag alatti csapadék hullott, ráadásul az áprilisi nyárias idő valamint az erős szél kiszárította a talaj fölső rétegét megnehezítve a magágy készítését ezzel 2-3 hetes csúszást okozva. Tavasszal kukoricából és napraforgóból vetettek a legtöbbet. Õszi búzából a tervezett 116.000 helyett alig 100.000 hektárt vetettek be, hasonló az arány az őszi árpánál is. Ezeknek a kalászolása megkezdődött – nagyjából 60 nap múlva lehet aratni. A szárazság és a belvíz mellett a fagy is sok kárt okozott – elsősorban a gyümölcsösben. Az alma, a cseresznye, a meggy, a barack és a szamóca szenvedte a legtöbb kárt.