Ballagás

Könnyes szemű rokonokkal, virághalmokkal, lufikkal és végzős diákokkal teltek meg szombaton délelőtt Szolnok utcái. A városi ballagáshoz még az időjárás is kegyes volt: a maturandusok ragyogó napsütésben búcsúztak az alma matertől.

A ballagás hagyománya a selmecbányai erdészeti és bányászati akadémia diákjaitól ered; ők búcsúztak a “Ballag már a vén diák„ kezdetű énekkel iskolájuktól. A mai ballagók nemcsak ezt a szokást vették át. Az egyik fontos kellék, a fokos például a selmeci egyenruha tartozéka volt. A sóval, pogácsával, borral, pénzzel telt tarisznya pedig a világba induló diák elengedhetetlen társa. Ma már jelképe mindannak, amit a fiatalok a középiskolából kapnak útravalóul: a tudásnak, a nagybetűs élethez szükséges józan észnek, és a mindennapokat megízesítő szeretetnek. A búcsú idején lepereg az ember szeme előtt a négy év. Van, aki a csínyekre, bulikra, de vannak, akik egy-egy jó hangulatú órára emlékeznek legszívesebben. Bár egymástól búcsút kell venniük a diákoknak, az iskolapadtól sokan még nem szakadnak el, hanem folytatják tanulmányaikat. Előbb azonban vár még rájuk egy nagy kihívás, a hétfőn kezdődő érettségi, majd minden diák megindul életének titkos csúcsa felé.