Parlamenti figyelő

262 igen, 44 nem és 1 tartózkodás. Elfogadták Magyarország új alaptörvényét.

Az új Alkotmány megszavazásához 257 igen szavazatra volt szükség, ezt öttel haladta meg a támogató voksok száma: a Fidesz-KDNP frakciószövetség tagjain kívül igen gombot nyomott Pősze Lajos független képviselő. Nemmel szavazott a Jobbik frakciója, valamint Ivády Gábor és Szili Katalin független képviselő. A tartózkodás mellett egyedül Molnár Oszkár, ugyancsak független honatya döntött. A korábbi ígéretének megfelelően az MSZP és az LMP képviselői nem vettek részt a szavazásban sem. Az alaptörvényhez számos módosító indítvány érkezett, ám csak a kormánypárti frakciók által támogatottakat szavazta meg az országgyűlés. Bekerültek viszont a nemzeti konzultáció keretében megérdezett választópolgárok javaslatai, így például a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés, a magyar termőföld és ivóvíz védelme. És bár a kormányfő szerette volna, de a lakosság nem, így kikerült a gyermekek után járó szavazati jog. Az új alkotmány szerint a jövőben már nem négy-, hanem ötévente tartják az önkormányzati választásokat, bekerült a szövegbe az önvédelemhez való jog, hogy a házassághoz két nem kell. Négyről egyre csökken az ombudsmanok száma, a változások az Alkotmánybíróság mellett érintik a bíróságokat és az ügyészségeket is. A végszavazás eredményét vastaps kísérte, majd a házelnök mondott beszédet. Kövér László köszönetet mondva az alkotmány előkészítésében valamennyi résztvevőnek, hangsúlyozta: “ez az alaptörvény legitim, nemzeti, nem kirekesztő, ellenben integráló, hagyománytisztelő, de jövőbe tekintő, tiszteletreméltó alkotás.„ Az új alaptörvényt – amely a Himnusz első sorával indul és preambuluma a Nemzeti Hitvallás elnevezést kapta – várhatóan egy hét múlva, húsvét hétfőn írja alá az államfő és 2012. január elsején lépne hatályba. Az alkotmányozás folyamata ezzel azonban nem zárul le, hiszen még jónéhány, kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvényt is módosítania kell a Tisztelt Háznak.