Százezer éves lengyel-magyar kapcsolat. A Galériában nyílt új kiállításon az őskori lengyel bányák története és leletei mellett olyan tárgyakat is láthatnak az érdeklődők, melyek a kőkorszakban kerültek az Alföldre.
A különböző kovás kőzetek alapvető nyersanyagforrások voltak az őskőkorszakban. Pattinthatóságuk, szilárdságuk lehetővé tette, hogy a vadászok kiváló élű fegyvereket, eszközöket készítsenek. Egyes lelőhelyeken különösen jó minőségű nyersanyag volt, ott alakult ki a szervezett bányászat, melynek legkorábbi nyomai Lengyelországban 100 ezer évvel ezelőttiek. A neolitikumban felgyorsult a bányászat fejlődése. A kovakő-kitermelés legnagyobb bányamezejét Krzemionki térségében találták; 5000 bányát tártak fel egy 30 hektáros területen. Az ott bányászott nyersanyag az ie. 4. évezredben messzi vidékekre, így Magyarország területére is eljutott. Az őskori lengyelországi kovabányászat történetéből pénteken délután nyílt kiállítás a Szolnoki Galériában. A Varsói Állami Régészeti Múzeum anyagát május közepéig láthatják az érdeklődők.