A róla elnevezett sétányon hamarosan gyógy- ivókút is őrzi Béres József emlékét Szolnokon. A Béres Csepp feltalálója ma lenne kilencvenegy esztendős.
A Szabolcs-megyei Záhonyban 1920 február hetedikén született Béres József. A második világháborúban megjárta a keleti frontot, majd Kisvárdán helyezkedett el. 1955- től folyamatosan végez talajtani, analitikai, talajgenetikai vizsgálatokat, ezek vezetik a Béres Csepp 1972- es megalkotásához. Bár kutatási eredményei napnál világosabbak, kuruzslással is megvádolják, felfedezését minden létező fórumon ellehetetleníteni igyekszik a kádári hatalom. A korszakos találmány azonban utat tör magának. 76- ban megtörténik a szabadalmi bejegyzés, két évvel később kereskedelmi forgalomba kerül a szer, amely azonban csak 2000- ben válik hivatalosan is elismert gyógyszerré. Kósa Ferenc Az utolsó szó jogán címmel filmet forgat róla és munkásságáról, a film jó ideig dobozban marad. A rendszerváltás idején megalakul a Béres Alapítvány, majd a részvénytársaság. A cég 1995- ben megvásárolja a Pharmasol szolnoki gyógyszergyárát, azóta itt készül az ötven -féle egészségmegőrző Béres- termék. Az alapítót 2006 március 26- án érte a halál. A Széchenyi díjjal is kitüntetett tudós emlékét Szolnokon a róla elnevezett sétány is őrzi. Nemsokára egy, szintén az ő nevét viselő gyógy- ivókút is. A Béres Gyógyszergyár ugyanis egy kutat is magába foglaló köztéri plasztika tervezésére írt ki pályázatot. A pályázaton negyven évnél fiatalabb szobrászművészek vehette részt, a 28 beérkezett pályamű közül a nyertes Miklya Gábor, pécsi szobrászművész Csepp park című alkotása lett. A terv alapján készülő köztéri szobrot a Magyar Rózsák Kertjében állítják fel.