Idén csökkent a társasházépítési kedv. A statisztikák és összefoglalók szerint míg a fővárosban 5 százalékkal adtak ki kevesebb engedélyt, addig vidéken drasztikus, 64 százalékos volt a visszaesés.
Az év első négy hónapjában alig több mint 700 ezer négyzetméter lakóingatlan megépítésére adtak ki engedélyt, ami 50 százalékos visszaesést jelent országos szinten.
“Sőt, az előzetes hivatalos adatok szerint az áprilisban kiadott családi, iker- és társasházakban lévő lakásokra szóló engedélyek 193 ezer négyzetméter lakóterület megépítéséről szólnak, ami 28 százalékos visszaesést jelent tavaly áprilishoz képest.”-mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője .
A társasházépítési kedv csökkenése mellett 10 százalékos drágulás figyelhető meg Budapesten. A megyeszékhelyeken ennél markánsabb, 23 százalékos négyzetméterár-emelkedés tapasztalható.
Az elemzések szerint május utolsó napjaiban a budapesti új lakások és házak átlagos négyzetméterára 856 ezer forint volt, ami lényegében megegyezik a járvány előtti árszinttel. Egy-egy tipikus fővárosi új lakás vagy ház átlagára május végén 60,1 millió forint volt, egy évvel ezelőtt pedig 4,4 millió forinttal kevesebbért kínálták azokat.
A megyeszékhelyeken 23 százalékos volt az éves drágulás átlagos üteme, de a koronavírus előtti időszakhoz képest stagnáltak az árak. Debrecenben például 611 ezer forintos négyzetméteráron hirdették a lakóingatlanokat, ami tavaly május végéhez képest több mint 20 százalékos áremelkedésnek felel meg. Győrben a 489 ezer forintos átlagár megfelel a februárinak, de éves szinten ez is 20 százalékos többletet jelent. Szolnokon pedig átlagban 433 ezer forintot kell fizetni egy négyzetméterért. A legdrágább újlakás-kínálattal rendelkező megyeszékhely Kecskemét lett, ahol 617 ezer forintba kerül egy négyzetméter.