Reggel 9-re 300 kilogramm tésztából megsült a Kárpát-medence kenyere. A nemzeti összetartozást is képviselő új kenyeret közjogi méltóságok és az egyházak képviselői is köszöntötték.
A Tisza táncegyüttes műsorával kezdődött a Kárpát-medence kenyere ünnepségsorozat második napja a Művésztelepen. A rendezvény fő látványossága a 250 kilogrammos kenyér, amely zentai kovászból, beregszászi forrásvízből, Révkomáromi pityókából, Parajdi sóból és alföldi lisztből készült. A Kárpát-medence kenyere a magyar nemzet határokon átívelő összetartozását is szimbolizálja.Szent István olyan államot hozott létre az ezredfordulón, amely ma is befogadó, valamint keretet ad a magyarság mindennapjainak, illetve első királyunknak köszönhető, hogy ma is él a nemzet még ha erőszakosan meghúzott országhatárok is választják el egymástól részeit. A búza, a kenyér a magyarság számára az életet jelenti, a megmaradás, a közössége összetartásával és a baráti kapcsolatokkal egyetemben. A közép-európai népek közül a legkülönlegesebb viszonya a kenyérhez Szent István népének van.Az idei évben a gazdáknak is van oka a büszkeségre, ugyanis 5 millió 200 ezer tonna búza termett 2015-ben. Az idei gazdag és jó minőségű termés lehetővé teszi, hogy az ország gabonaigényeinek teljesítésén felül a búzaexport is növekedjen.A magyar államiság kereteinek kialakításában és a kereszténység felvételében I. Istvánnak elévülhetetlen érdemei vannak. Az ő tiszteletére is sült a 250 kilogrammos cipó a szolnoki Művésztelepen. Idén a Szolnok Televízió Kárpát medence Kenyere ünnepségén kettő darab 250 kilogrammos cipó sült, amelyek közül az egyik reggel 7-kor kelt útra Kolozsvárra. A többi testvértelepülésről sem feledkeztek meg a szervezők, a többi határon túli résztvevő városba 70 kilogrammos kenyereket küldött a csatorna.