Országszerte megemlékezéseket tartottak ma a Nemzeti összetartozás Napjának alkalmából. Szolnokon a Tiszai Hajósok terén, valamint az Országzászlónál emlékeztek a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójára. Az eseményt délelőtt élőben közvetítette a Szolnok TV.
A félárbócra eresztett országzászló emlékeztetett a trianoni békediktátumaláírásának századik évfordulójára. 2020-at tavaly nyilvánította az Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének, ezen emlékév számos programját azonban felülírta a koronavírus-járvány, így országszerte ezen a napon emlékeztek a 100 évvel ezelőtt történtekre. A szolnoki megemlékezést Kacsó Hanga népdalcsokra nyitotta, majd Máthé György esperes, plébános mondta el a Nemzeti összetartozás Napjához fűződő gondolatait.
Máthé György esperes, plébános: “Nem engedjük elé a másikat, aki a határon túl él, hanem ha tudunk segíteni, akkor segítsük már meg. Ezeket kell kedves honfitársaim megtenni, hogy a kapcsolatok megmaradjanak.”
A Szigligeti Színház műsorral emlékezett, melyben felelevenítették az 1920. június 4-én történteket. Barabás Botond, aki Székelyudvarhelyen született Gróf Apponyi Albert védőbeszédéből idézett és emlékeztetett a döntés következményeire.
Barabás Botond színművész, Szolnoki Szigligeti Színház: “Arról van szó, hogy Magyarország elveszítse területének 2/3, népességének majdnem 2/3 részét és, hogy a megmaradt Magyarországtól a gazdasági fejlődés majdnem összes feltételei megvonassanak. Nyíltan kijelentem, hogy ezek a békefeltételek úgy, amit önök szívesek voltak azokat átnyújtani lényeges módosítás nélkül elfogadhatatlanok.”
Dósa Mátyás előadásában felcsendült a Nélküled is, ami mára a nemzeti összetartozás himnuszává vált. A színház műsorát a Tisza Táncegyüttes fellépése követte, majd a megyeszékhely díszpolgára a sepsiszentgyörgyi Diószegi László üzent a szolnokiaknak, aki beszédében hangsúlyozta
Diószegi László Szolnok díszpolgára, sepsiszentgyörgyi pékmester: “Mi határon túli magyarok saját akaratunkon kívül néha más nyelven beszélünk, és néha más nyelven írunk, de mindig magyarul álmodunk és magyarul sírunk.”
A nagyhatalmi arrogancia egy mozdulattal el akarta törölni egy nemzet történelmét – mondta Szalay Ferenc. Szolnok polgármestere beszédében hangsúlyozta: a békediktátum ellehetetlenített egy folyamatosan fejlődő országot.
Szalay Ferenc (Fidesz-KDNP) polgármester, Szolnok: “100 évnyi keserűség után szomorúan tekinthetünk körbe. A régi magyar városokban kisebbségbe szorult az őshonos magyar, ha egyáltalán maradt belőle valamennyi. Sok helyen már csak az épületek emlékeztetnek egy régen volt, virágzó országra. De ennek erőt is kell adnia, mivel a magyarok, ha kevesebben, kisebb arányban is, de megmaradtak őseik földjén és büszkén hirdetik: mi ide tartozunk. Nélkülünk nem létezhet Közép-Európa, nem létezhet KárpáT-medence és nem létezhet az, hogy ne mi legyünk a Kárpát-medence legnagyobb nemzete a továbbiakban is.”
Szalay Ferenc beszéde után a Bartók Béla Kamarakórus elénekelte a Székely Himnuszt, majd az országzászlónál folytatódott a megemlékezés, ahol leleplezték Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotását, azt az emléktáblát, amely az összetartozást szimbolizálja. Az egymásba kapcsolódó láncszemek jelképezik az egységet, de hűen tükrözi a nemzet által elszenvedett büntetést is, mégis hangsúlyosabb az összetartozás. Az megemlékezés végén koszorút helyezett el az országzászló előtt, Szolnok polgármestere és két alpolgármestere Fejér Andor és Györfi Mihály, a megyei kormányhivatal nevében Dr. Bozó Andrea járási hivatalvezető és Dr. Katona Károly főigazgató, a megyei közgyűlés alelnöke Borbás Zoltán, az MH 86. Szolnok Helikopterbázis törzsfőnöke Kiss Róbert, a politika pártok: a Fidesz-KDNP, a Magyar Munkáspárt, a Mi Hazánk Mozgalom szolnoki alapszervezete és a Szolnok Többség Frakciószövetség, valamint a város több intézménye és civil szervezete.