Hungarikum klasszikus magyar szablyavívás

A csíksomlyói pünkösdi búcsú és kegyhely, a szőregi rózsatő, valamint a tiszavirág és tiszavirágzás mellett a klasszikus magyar szablyavívás is bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe. A 2012-ben alakult Magyar Szablyavívó Iskola egyik fellegvára Szolnok, a hungarikummá nyilvánítást az alapító Máday Norbert kezdeményezte. Az iskola tananyaga megegyezik a klasszikus Magyar Szablyavívó Iskolák legjobb hagyományaival.

“Hogy az maradj, akinek születtél”. Ezzel a mottóval alakult meg 2012-ben a Magyar Szablyavívó Iskola. A magyar szablyavívás múltja a XVI-ik századig nyúlik vissza, története múlt hét csütörtöktől újabb fejezetéhez érkezett. A Hungarikum Bizottság 25-ik, jubileumi ülésén beválasztották a Hungarikumok Gyűjteményébe.

“A szablya ezeréves történelmünket végig kíséri. Ez az egyetlen olyan fegyver, mely egyélű ívelt fegyver, ez a magyar fegyver végigkísér bennünket, Ázsiából hoztuk be.” -mondta Békési István vívómester, vezető, Szolnoki Magyar Szablyavívó Iskola.

A szablya az egyik legtökéletesebbnek tartott, ívelt pengéjű vágófegyver. Görbülete, tömege, súlypontja a penge minősége és a markolat tengelye tette kiváló eszközzé Szépségére legalább annyira ügyeltek, mint harci képességére. A szablya használatának az évszázados harcok során, a csatatereken kikristályosodott tudása később sporttá válva a magyar sportolókat is hosszú évtizedeken keresztül méltán juttatta a világ élvonalába.
“Ez a tudás szállt apáról fiúra, hol nemesi udvarházak vívómestereitől, hol kopott kaszárnyák udvarain a kiképzőtisztektől a csillogó szemű katonalegényekig.” -olvasható a magyarszablya.hu oldalon.
“Mindenképpen, az, hogy hungarikummá nyilvánították azt érhetjük el, hogy a szablyán keresztül megismerhetjük történelmünket. Ezt viszik tovább, hogy 2010 óta, augusztus 20-án a tisztek szablyával is tehetnek esküt.” -folytatta Békési István vívómester, vezető, Szolnoki Magyar Szablyavívó Iskola.

Szolnokon évtizedek óta nagy népszerűségnek örvend a vívás, illetve a szablyavívás. A II. Világháborút követően G. Kiss Gyula vezetésével, az akkori Gépipari Technikum vívócsarnokában indult újra a vívóélet. A példaképektől ma is lehet tanulni, hiszen B. Nagy Pál olimpiai bajnok a mai napig figyelemmel kíséri az utánpótlást. A szablyavívók pedig a nagy elődök nyomdokaiba lépve, tananyagukban hűen követik a klasszikus Magyar Szablyavívó Iskolák legjobb hagyományait.  

Előző Még óvják a régészet feltárást
Következő Megkezdődött a fakivágás a volt Tüdőkórház területén

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás