Tisza Élővilágának Emléknapja

15 évvel ezelőtt, 2000. január 31-én a román-ausztrál tulajdonú Aurul nevű bányavállalat cianiddal és nehézfémekkel szennyezte a Szamos és a Tisza folyókat Romániában. A szennyeződés február 1-12. között vonult le a Tiszán ökológiai katasztrófát okozva a folyó élővilágában. Erre emlékeztek ma a Tiszai Hajósok terén.

2000. január 31-e a magyar természetvédelem gyásznapja. Halak ezreinek tetemét dobta fel a víz. Több, mint 1300 tonna pusztult el belőlük, és ki tudja mennyi az egyéb vízi élővilágból. A látvány és a tragédia mindenkit megdöbbentett. 15 évvel ezelőtt a romániai aranybányából 100ezer köbméter cianiddal szennyezett zagy lépte át az országhatárt. A 40 kilométer hosszan elhúzódó méreganyag végigvonult a Tiszán és pusztított. Aztán a folyó bebizonyította: életképesebb, mint gondolták. Néhány évvel később a halállomány 90 százaléka regenerálódott, a vízinövények ismét benépesítették a legmagyarabb folyót. Még 2000 -ben a magyar országgyűlés február 1-jét a Tisza Élővilágának Emléknapjává nyilvánította. Szalay Ferenc polgármester így emlékezett vissza a fekete napra.
“Ez a szennyeződés egy olyan városból érkezett, ami Szolnok városának testvérvárosa, Nagybányából. És akkor elsején az első telefont egy nagybányai embertől kaptam, a nagybányai polgármestertől, Szaniszló Lászlótól kaptam. Nagy baj van, cián-szennyeződés indult el Nagybányáról. Egy ilyen hírt hallva az ember úgy érzi, mintha agyoncsapták volna de az is felmerült, hogy milyen jó az az együttműködés, ami két ilyen város között van.” – tette hozzá Szalay Ferenc polgármester.
Szolnok polgármestere így elsők közt értesült a tragédiáról. Szalay Ferenc ünnepi beszédében hangsúlyozta: soha nem látott összefogást tapasztalt a városban. A gyors és szakszerű segítségnek köszönhetően az emberi életeket sikerült megóvni.
A megemlékezésen részt vett Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője is, aki Áder János köztársasági elnök gondolatait hozta el Szolnokra.
A megemlékezés végén Máthé György esperes szólt az egybegyűltekhez. Ahogyan fogalmazott: a környezeti válság egyben erkölcsi kérdés is.
Az emlékezők virággal köszönték meg a Tiszának, hogy feléledt.