A második világháború európai harcait lezáró 1945-ös német kapituláció napjaként május kilencedikét tartja számon a történelem. Napra pontosan öt évvel később Franciaország külügyminisztere bejelentette a mai Európai Unió alapját jelentő Szén és Acél Közösség megvalósításának tervét. Május nyolcadika és kilencedike így két fontos esemény emléknapja.
A német katonai vezetés 1945. május hetedikén a franciaországi Reimsben- itt működött a szövetséges erők főparancsnokának Eisenhowernek a főhadiszállása- az angol- amerikai haderő képviselői előtt aláírta a feltétel nélküli megadást. A külsőségekhez ragaszkodó Sztálin azonban elfogadhatatlannak tartotta, hogy a legfontosabb szovjet tábornokok: Konyev, Rokoszovszkij és Zsukov nem voltak jelen az eseményen. Ezért elrendelte, hogy egy nappal később Berlinben ismételjék meg azt a már a Vörös Hadsereg képviselői előtt a Karlhof Főiskolán. A szerződés aláírása azonban átcsúszott május kilencedike nulla óra 43 percre. A második világháború európai szakaszát lezáró kapitulációt Franciaországban május nyolcadikán, Oroszországban viszont egy nappal később ünneplik.
A kataklizmából Európa igyekezett mihamarabb talpra állni. 1950. május kilencedikén Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatot tett az Európai Szén és Acél Közösség megalapítására, ezt tekinthetjük az európai integráció első lépésének. A három Benelux-állam mellett Nyugat- Németország, Francia- és Olaszország képviselői 1951-ben írta alá a csatlakozási szerződést. 1985-ben az unió kormányfőinek milánói találkozóján hivatalosan is Európa napjává nevezték ki május kilencedikét.
2003. április tizenkettedikén a magyar választópolgárok az urnákhoz járultak. A szavazólapon egyetlen kérdés szerepelt: “Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?” Kicsivel több, mint 45 százalékos részvétel mellett a választók közel 84 százaléka szavazott igennel. 2004. május elsején pedig az ország az Unió tagjává vált.