A Jászkun Redemptio 275. évfordulója van. A Magyar Országgyűlés 2014-ben nyilvánította Nemzeti Jászkun Emléknappá május 6-át, az 1745-ben történt jászkun önmegváltás tiszteletére. Ez a nap annak állít emléket, hogy Mária Terézia 1745-ben aláírta a jászkunok 1702-ben elvesztett kiváltságainak visszaadásáról szóló okmányt.
IV. Béla idején telepedtek meg a jászok és a kunok Magyarországon. Hamar beilleszkedtek és kiderült róluk, hogy a szorgalmas nép, igen alkalmas katonai feladatokra is vitézségük okán. Ezért különböző kiváltságokat (pallosjogot, szabad tisztviselő- és lelkészválasztást, adómentességet) szereztek a jászok és a kunok miközben szabadon rendelkeztek viselt dolgaik felett.
I. Lipót császár azonban 1702-ben megvonta kiváltságaikat, így évtizedekre jobbágysorba taszította a szabad jászokat és kunokat, akik ennek okán álltak a Rákóczi-féle szabadságharc mellé. Annak leverése után ismét a magukra vették a súlyos rabigát, de nem törődtek bele, mert új földesuruk a pesti invalidus ház is sanyargatta őket.
Elérték, hogy megváltható zálogformára változtassák a jogtalan eladást, így elindult az önmegváltás folyamata. Mária Terézia trónra lépése és az örökösödési háború volt a sarokkő. A jászok ekkor tanúsított vitéz hozzáállását jutalmazta az uralkodó azzal, hogy 1745. május 6-án aláírta azt a diplomát, amely visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait.
Innentől a redemptus ősök olyan gazdasági teljesítményről és társadalmi összefogásról tettek tanúbizonyságot, mely egész Európában egyedülálló volt. összegyűjtötték a kért összeget és kiállították az 1000 lovas katonát.
Ezután komoly fejlődésnek indult és egyre gazdagabb lett az összefogást példájaként megtisztelt közösség. Ezt a szabadságért és az ősi kiváltságokért küzdő gazdasági,- és társadalmi önmegváltást nevezzük jászkun redemptionak.