A mai magyar labdarúgás nem örvend éppenséggel világsikernek. Szűk kilencven évvel ezelőtt azonban ez teljesen másképp volt. Sőt, egy szolnoki születésű vezetőedzőt ünnepelt a világ akkori legerősebb futball- nemzete.
Ez az egyetlen, fellelhető fénykép a huszadik század egyik elfeledett szolnoki kalandoráról. Szigeti Imre születéséről két adatot is őriz a dohos történelem: 1890. november tizenötödikét és 1891-et közelebbi dátum nélkül. CSíK 1 Csak annyi bizonyos, hogy Szolnokon született. Fellelhető életrajza szitaszerűen lyukacsos, 1922-ben már az FTC labdarúgó- csapatának egyik vezetője, hét éven át tevékenykedett a klubnál. A Fradi-krónikák szerint “Az ő anyagi helyzete tette lehetővé, hogy a Fradi játékosokat tudott szerződtetni, pályát tudott bővíteni. A Fradi érdekében állandóan szervezett (pl. B-közép létrehozása), rendezkedett, irányított. A kellemesen társalgó nagykereskedőből nemcsak a Ferencváros, hanem a magyar labdarúgás egyik meghatározó egyénisége lett. Döntően neki is köszönhető, hogy Magyarországon bevezették a profizmust, amely akkor az előrelépést jelentette.” Ugyanakkor- olvasható Nagy Béla Fradi-történész írásából, “nem volt feddhetetlen anyagi ügyekben”.
A harmincas években Szigeti Imre- úgy tűnt- kifogta Dél- Amerikát. Uruguayban telepedett le. Lévén az “uruk” 1924-ben és 1928-ban megnyerték az olimpiát és az első, 1930-as világbajnokságon is aranyérmesek lettek, alighanem az övék volt a kor legerősebb futball- bajnoksága. CSíK 2 A Montevideoban új otthonra és új keresztnévre lelő Americo Szigeti lett a Nacional edzője és 1933-ban, valamint egy évvel később is megnyerte a csapat a bajnokságot. Ma elképzelni sem lehet, hogy magyar labdarúgó- edző két bajnoki címet nyer a világ legerősebb bajnokságainak bármelyikében is. Pedig a harmincas években ez egyáltalán nem volt ritka. Az olasz Serie A 18 csapata közül tizenkettőnek volt magyar edzője akkortájt. Ettől egyáltalán nem függetlenül lett Olaszország világbajnok 1934-ben és 1938-ban- utóbbin éppen Magyarországot győzve le a döntőben.
Időközben elfogyott a Szolnokról indult Szigeti Imre szerencséje. A valamikori bőkezű mecénás 1944-ben elszegényedve hunyt el Montevideoban ötvenkét éves korában. Annyi megtakarítása sem maradt, amennyi a végtisztességhez kellett, a Nacional költségén helyezték örök nyugalomra.