Április 3-án elkezdődött a katasztrófavédelem által koordinált szúnyoggyérítés. A szakemberek első lépésként biológiai eljárással lépnek fel a lárvák ellen. A városi gyérítés egyelőre még nem indokolt.
A biológiai gyérítésnek azért van jelentősége, mert minél kevesebb a szúnyoglárva, annál kevesebb lesz később a kifejlett szúnyog. A katasztrófavédelem által felkért szakértők ezért hetekkel ezelőtt elkezdték felmérni a rovarok tenyészőhelyeit. Az egyre tavasziasabb időjárás hatására a nagyobb tavainknál a napokban megindult a lárvák fejlődése, ezért indokolt a védekezést megkezdeni. Elsőként a Velencei-tó nádasaiban végeznek biológiai szúnyoggyérítést, de sorra kerül a Tisza-tó is. A biológiai eljárás során egy természetben is előforduló talajlakó baktérium által termelt, fehérjét tartalmazó folyadékot juttatnak a vízbe, ahol a lárvák fejlődnek. A szer kizárólag a szúnyoglárvákra jelent veszélyt, a felhasznált dózisban minden más élőlényre teljesen ártalmatlan. Ezt a folyadékot a Velencei-tó esetében repülőről juttatják a nádasaiba. A katasztrófavédelem kiemelt célja, hogy nagyobb arányban történjen biológiai szúnyoggyérítés. Ehhez arra van szükség, hogy a szakértők feltérképezzék a szúnyogok kifejlődési helyeit, hogy célzottan és hatékonyan lehessen védekezni. Ez a munka is elkezdődött, idén a Duna mentén Gönyű és Paks között térképezik fel a szakértők a tenyészőhelyeket, de sorra kerül a Tisza-tó és a Tisza szúnyogtenyésző-helyekben gazdag részei is. Szolnokon a városi szúnyogirtás egyelőre nem indul, az időjárás miatt az ugyanis nem indokolt, hiszen a jelenlegi száraz idő nem kedvez a lárváknak, azok nem tudnak kikelni, hiszen nincsenek pangó vizek, tocsogók. A szakemberek mindenesetre folyamatosan figyelik a “szúnyoghelyzetet”, így, ha szükség lesz rá elindul a városi gyérítés is, amire a számítások szerint leghamarabb májusban lehet szükség.