A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa eur\u00f3pai harcait lez\u00e1r\u00f3 1945-\u00f6s n\u00e9met kapitul\u00e1ci\u00f3 napjak\u00e9nt m\u00e1jus kilencedik\u00e9t tartja sz\u00e1mon a t\u00f6rt\u00e9nelem. Napra pontosan \u00f6t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Franciaorsz\u00e1g k\u00fcl\u00fcgyminisztere bejelentette a mai Eur\u00f3pai Uni\u00f3 alapj\u00e1t jelent\u0151 Sz\u00e9n \u00e9s Ac\u00e9l K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1nak terv\u00e9t. M\u00e1jus nyolcadika \u00e9s kilencedike \u00edgy k\u00e9t fontos esem\u00e9ny eml\u00e9knapja. <\/p>\n
A n\u00e9met katonai vezet\u00e9s 1945. m\u00e1jus hetedik\u00e9n a franciaorsz\u00e1gi Reimsben- itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a sz\u00f6vets\u00e9ges er\u0151k f\u0151parancsnok\u00e1nak Eisenhowernek a f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1sa- az angol- amerikai hader\u0151 k\u00e9pvisel\u0151i el\u0151tt al\u00e1\u00edrta a felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli megad\u00e1st. A k\u00fcls\u0151s\u00e9gekhez ragaszkod\u00f3 Szt\u00e1lin azonban elfogadhatatlannak tartotta, hogy a legfontosabb szovjet t\u00e1bornokok: Konyev, Rokoszovszkij \u00e9s Zsukov nem voltak jelen az esem\u00e9nyen. Ez\u00e9rt elrendelte, hogy egy nappal k\u00e9s\u0151bb Berlinben ism\u00e9telj\u00e9k meg azt a m\u00e1r a V\u00f6r\u00f6s Hadsereg k\u00e9pvisel\u0151i el\u0151tt a Karlhof F\u0151iskol\u00e1n. A szerz\u0151d\u00e9s al\u00e1\u00edr\u00e1sa azonban \u00e1tcs\u00faszott m\u00e1jus kilencedike nulla \u00f3ra 43 percre. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa eur\u00f3pai szakasz\u00e1t lez\u00e1r\u00f3 kapitul\u00e1ci\u00f3t Franciaorsz\u00e1gban m\u00e1jus nyolcadik\u00e1n, Oroszorsz\u00e1gban viszont egy nappal k\u00e9s\u0151bb \u00fcnneplik.
A kataklizm\u00e1b\u00f3l Eur\u00f3pa igyekezett mihamarabb talpra \u00e1llni. 1950. m\u00e1jus kilencedik\u00e9n Robert Schuman francia k\u00fcl\u00fcgyminiszter javaslatot tett az Eur\u00f3pai Sz\u00e9n \u00e9s Ac\u00e9l K\u00f6z\u00f6ss\u00e9g megalap\u00edt\u00e1s\u00e1ra, ezt tekinthetj\u00fck az eur\u00f3pai integr\u00e1ci\u00f3 els\u0151 l\u00e9p\u00e9s\u00e9nek. A h\u00e1rom Benelux-\u00e1llam mellett Nyugat- N\u00e9metorsz\u00e1g, Francia- \u00e9s Olaszorsz\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151i 1951-ben \u00edrta al\u00e1 a csatlakoz\u00e1si szerz\u0151d\u00e9st. 1985-ben az uni\u00f3 korm\u00e1nyf\u0151inek mil\u00e1n\u00f3i tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n hivatalosan is Eur\u00f3pa napj\u00e1v\u00e1 nevezt\u00e9k ki m\u00e1jus kilencedik\u00e9t.
2003. \u00e1prilis tizenkettedik\u00e9n a magyar v\u00e1laszt\u00f3polg\u00e1rok az urn\u00e1khoz j\u00e1rultak. A szavaz\u00f3lapon egyetlen k\u00e9rd\u00e9s szerepelt: “Egyet\u00e9rt-e azzal, hogy a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1ljon?” Kicsivel t\u00f6bb, mint 45 sz\u00e1zal\u00e9kos r\u00e9szv\u00e9tel mellett a v\u00e1laszt\u00f3k k\u00f6zel 84 sz\u00e1zal\u00e9ka szavazott igennel. 2004. m\u00e1jus elsej\u00e9n pedig az orsz\u00e1g az Uni\u00f3 tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.